Az Őrség sok apró falva számos lehetőséget kínál a látnivalókon keresztül az Őrségi vidék, emberek, szellemiség, megismeréséhez.

 

Ispánk

 

A „Világ közepe”: Több magyarázat is létezik, melyet Ispánk történeténél már kifejtettünk. Számunkra azért a világ közepe, mert itt mindig együtt van a családunk.

 

Kódisállásos házak: Nem csak Ispánkra, de az Őrség egészére jellemző a több mint száz évvel ezelőtt, elsősorban a módosabb parasztok által épített kódisállásos porták.

 

Béke-liget: A keleti szer végén találjuk, bejáratában egy faragott székely kapu áll. A parkban játszótér is megtalálható.

 

Bárkás-tó: Egy mesterségesen kialakított tó, melyet a meder elkészítése után a jellegzetes talajviszonyoknak is köszönhetően a csapadékvíz töltötte fel. Fürdésre sajnos nem alkalmas.

 

ŐRISZENTPÉTER 

Római katolikus templom 

A település legrégebbi épülete a Templomszeren álló plébániatemplom, védőszentje Szent Péter apostol, akiről nevét is kapta. Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta. A templom a XVI. században a protestánsok (reformátusok) birtokába került, és később, az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikus egyház tulajdona. A protestánsok felügyelete alatt, az országot támadó törökök elleni védelem részeként erődítménnyé alakították, vizes árkot és sáncokat építettek köré. A figyelmes látogató a mai napig láthatja ennek jellegzetes nyomait. A török előrenyomulása során több alkalommal is tovább erősítették. A templom megőrizte román kori stílusjegyeit, de a díszítő román kori freskók maradványai csak a déli falon lelhetők fel. A belső freskók barokk stílust idézik. Ez idő tájt készültek a hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek. A faragott kövek, a kisebb kirándulással elérhető jáki templom köveivel mutat hasonlóságot. Szabadon álló, egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves záródású. A torony a nyugati homlokzatból kilép, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A déli homlokzatán a kapu gazdag román, egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörív záródású, a homlokzaton különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák láthatók. A templomszentély északi oldalán egy gazdagon keretezett szentségtartó fülke, egy pasztofórium került elő 1970-ben. A késő gót alkotás kőből faragott érdekessége, hogy a látható fülke mellett a falazatban egy második, kisebb fülke is van, amelynek fedőtégláján disz látható, feltehetően egy napkorong.

A XVII. század nem kedvezett az Őrség fejlődésének. Hódoltsági terület miatt mind a török fennhatóságát és fosztogatását, mind pedig a kapzsi magyar földesurak adózási terheit bírni szükségeltetett. A magyar földesurak a „fejős tehenet” szerették volna megóvni idegen kezektől, ezért kis váracskákat, un. castellumokat építettek, melyek közül az őriszentpéteri volt a legkiemeltebb. A castellumokban hajdúk teljesítettek szolgálatot, akik a környékbeli lakosok közül származtak, és a földesúrnak teljesítettek katonai szolgálatot a javaik védelme érdekében.

Előzetes bejelentkezés után látogatható. Nincs belépő.

 

Téglaégető 

A templomtól néhány lépésre található a kb. XV. században épült  téglaégető, melyben a templom erődítménnyé történő átalakításához szükséges téglát égették. A feltárás után 1980-as években maradványai védőépületet emeltek.

Szabadon látogatható.

 

Református templom 

Őriszentpéteren egy református templom is áll, melyet a városszeren találhatunk. Stílusában elsősorban a késő barokkhoz áll közelebb, 1790 körül épült. II. József türelmi rendelete alapján 1783-ban itt már önálló anyaegyház keletkezett. A templom egyhajós, téglalap alaprajzú, a bejárati homlokzat előtti toronnyal. Jellegzetessége a „copf” stílusban épített orgonaház és szószék.

 

Szikszai Edit Helytörténeti Gyűjtemény 

Az őriszentpéteri művelődési ház emeletén alakították ki az őrségi tanárnő, Szikszai Edit gyűjteményéből rendezett kiállítást.

Fotók, írásos emlékek, segítségével ismerhetjük meg az Őrség történelmét, népszokásait, helyi népvisletet. Bemutatják a térség természeti értékeit, a fakitermelés és mezőgazdaság hagyományát. Eredeti használati eszközök és viseletek, valamint belső szobarészlet és egy felépített korabeli konyha által teremtett atmoszféra pár pillanatra az őrségi ember harcos hétköznapi világának részesei lehetünk. A tárlat végén a korabeli iskolák eszközeit és gyerekjátékokat ismerhetünk meg.

 

 

NAGYRÁKOS 

Római katolikus templom 

Az alapvetően a XIII. században román stílusban épült templomot a XV. századi átépítés során alakították át gótikussá, majd a XVIII. században a barokk kor hagyományai alapján újították fel.

 

Völgyhíd 

2001-ben készült el Magyarország leghosszabb, Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja. A rajta áthaladó vasút a magyar-szlovén vasútvonal része. A híd a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át 1400 méter hosszan, majd a Zsuzsanna alagútban folytatódik. A feszített vasbeton hidat 33 pillér tartja, legnagyobb magassága közel 12 méter. Egyedülálló, úgynevezett szakaszos eltolási technikával építették meg. A vasúti pályán a vonatok 160 kilométer/óra forgalmi sebességgel haladhatnak. Igazi kihívásnak mutatkozott, hogy az építők az őrségi természetvédelmi területből mindössze 7,7 méter széles sávot vehettek igénybe. Nagyrákoson, a híd lábánál évente Völgyhídi-vásárt rendeznek.

 

 

Szalafő-Pityerszer

Őrségi Népi Műemlékegyüttes 

Az épületegyüttes a Felsőszeri tanösvény mellett található. A hagyományos őrségi építészet 3 jellemző épületét, a kontyos házat, a kerített házat és a kástut ismerhetjük meg. A múzeum három telek építményeiből áll: két épületegyüttes eredeti állapotában látható, a harmadik telek füstösháza áttelepített. Az épületek a korabeli faépítkezés jellemző példái. A házak kémény nélkül épültek, de a legősibb házaknál nemcsak a konyha volt füstös, úgynevezett „füstöskonyha”, de a lakóhelység fűtését is ilyen módon oldották meg. Az idelátogató a „kerített ház” fogalmával is megismerkedhet, melynek célja a háziállatok védelme volt. Az egyik oldalon áll a lakóház, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben pedig az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le. Ez a típusú építkezés Magyarországnak csak erre a vidékére volt jellemző, míg határainkon túl sokkal ismertebb és széles körben alkalmazták.

 

 

VELEMÉR

 

Szentháromság templom

A XIII. század végén épült, Árpád kori, katolikus plébániatemplom a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viseli. Egyhajós, egy tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templom. A fény templomának is nevezik, ugyanis a téli-nyári napfordulók idején varázslatos fényjelenségek jelennek meg egy-egy képmezőn, mely jelenség tudatos építészeti és festészeti összmunka eredménye. Magyarország 7 legrégebbi templomának egyike, melynek kb. 800 éves, páratlan értékű freskóit Aquila János készítette. Munkáit még a szlovéniai Mártonhelyen és Bántornyán, illetve az ausztriai Fürstenfelden és Radkersburgban tekinthetjük meg.

A XVII. század elején e templom is a reformátusok használatába kerül. A reformáció a szentek tiszteletét, és képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik, ezért a freskókat lemeszelték. III. Károly a XVIII. századi rekatolizálás során visszaadta a templomot a katolikusoknak, ámde a község népe kitart protestáns volta mellett. A templom sohasem volt önálló, napjainkig is a kercai plébánia fikiája. A gondoskodó hívő sereg nélkül maradt templom az 1808. évben már annyira romossá vált, hogy nem is használták, a berendezéseket széthordták. A beszivárgó esővíz lassan lemosta a mészréteget a falképekről, melyre Gózon Imre a szentgyörgyvölgyi református iskolamester lett figyelmes. Ezek után indult meg a templom felújítása, renoválása, mely hosszabb, rövidebb szünetek után 2003-ban fejeződött be véglegesen. A lassú folyamat eredménye, hogy a freskók nagy részét már nem tudták megmenteni. Nagyon sok értékes rész elpusztult, ám a viszontagságok ellenére felismerhetően birtokoljuk a szentélyben a piktor térdelő önarcképének töredékét, Márk evangélista oroszlánját, Máté evangélista angyalának töredékét, János evangélista sas madarát, Lukács evangélista ökrének kevés maradványát, az Angyali üdvözlet jelenetét, a lelkeket mérlegelő Szent Mihályt; a hajó északi falának alsó mezőjében a királyok vonulását, Szent László és Szent Miklós képmását, a déli falon Szent Erzsébet, a nyugati falon a Palástos Madonna ábrázolásait.

A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.

 

Tájház: A ház, a bútorok, a különböző használati tárgyak megmutatják az egykoron itt élő emberek életkörülményeit.